Hippokampusz. Magyar eredmények (frissítve)

34 hozzászólás Írta kalas 11 hónapja

 

Agyunk működése sokakat érdekel. A mostani bejegyzés témájában elért egyik magyar sikerről legutóbb egy bevallottan kölcsönzött poszt ismereteit felhasználva írtam. De majdnem két éve más magyar tudósok ide kapcsolódó eredményeiről önálló bejegyzést is közöltem a fenti címen. Azt ismétlem itt. A „frissítve” jelzőt indokolja, hogy az akkori hozzászólásokat is ide iktatom, mert értékes kiegészítéseket tartalmaznak. A poszt végét időközben még egy képpel bővítettem. Bevezetésként most csak a „reuptake” fogalmát értelmezem. Arról van szó, hogy az idegnyúlványok impulzusait részben ingerület-átvivő anyagok (pl. szerotonin) adják át a fogadó idegnek. Az anyagok a két ideg közti kapcsolódási térbe kerülnek, amit az utolsó kép betétje synaps – szinapszis - néven jelöl. Az impulzus átadása után a küldő ideg visszaszívja őket, ez a reuptake. Az is lehetséges, hogy a fogadó idegbe kerülnek, vagy a sejtközi térben maradnak. A többit a poszt részletezi.

Varga Viktor, Losonczy Attila és más kutatók beszámolóját közölte a Science 2009. október 16-i száma.

A külvilág információit az ember belső állapota, korábbi élményei, valamint a külső környezeti ingerek módosítják. Ennek a folyamatnak a logikai oldalát agytörzsünkben főképpen a hippokampusz vezérli, az ismert számítógépeknél összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítménnyel. Helyéről idén januárban ezt az ábrázolást mutattam (az említett szerv a második képen található):
 
 
 
Mindenki átélte már az ijedtséget, amikor teljesen váratlanul kipukkadt mögötte egy lufi vagy hirtelen elévágott egy autó. Ilyen helyzetekben juthat szerephez e gyors moduláció, a másodperc tört része alatt átállítva agyunk működését, felkészítve a hirtelen felbukkant veszély elhárítására. Finomhangolásként is felfogható ez a kutatott folyamat, melynek kóros eltolódása jól ismert betegségek kialakulásához vezet, mint például a skizofrénia, depresszió, szorongás, neurózisok.
 
Az MTA beszámolója emlékeztet arra, hogy a hagyományos nézet szerint – erősen leegyszerűsítve –, az agyban működő, benyomásainkra adott reakciók „finomhangoló” hatása lassan épül föl. Magyar kutatási eredmények már eddig is egy gyors típusú moduláció létére utaltak, de mechanizmusáról semmit sem lehetett tudni. Varga Viktor most e területen ért el áttörést, együttműködve Losonczy Attilával, valamint más kutatókkal.
Kísérleteikben felfedeztek egy minden eddig leírtnál gyorsabb és hatékonyabb kapcsolatot a szerotonint tartalmazó idegsejtek és a memóriafolyamatokban alapvető fontosságú hippokampusz között. Ezek szerint a lassú diffúz rendszerek mellett sebesen kommunikáló hálózatok is működnek, melyek ezred másodperces időbeli felbontással képesek megváltoztatni, esetleg teljesen áthangolni egy adott információ feldolgozási folyamatát. Ebben olyan, a mostani kutatásban, állatkísérletekben felderített összetett tényezők játszanak fő szerepet, mint pl. a gátlósejtek gátlása, az alábbi, csak ízelítőnek szánt kép szerint. A jövőben nem lehet figyelmen kívül hagyni a Science-ben közzétett kísérleti eredményeket a hangulatbetegségek új gyógyszeres kezelési módjainak kidolgozásánál.

  Új kép:

 
 

 

Címkék: hippokampusz - Kategória: Kultúra
Következő bejegyzés Előző bejegyzés
 

Hozzászólások (19) Feliratkozás (RSS)

kalas2009-10-23 09:381. kalas Válasz erre

Az első bekezdéshez tartozó kép az idei januári posztban más témakeretben látható.
http://href.hu/x/aeaf

talon2009-10-23 11:312. talon Válasz erre

"a gátlósejtek gátlása". Annyi mint a tagadás tagadása? Mire való?

eternity2009-10-23 14:503. eternity Válasz erre

@talon:

Az idegrendszer - nagyon leegyszerűsítve - kétféle neuront tartalmaz. Az egyik fajta működése megerősíti a zajló folyamatokat, a másik fajta gátolja. Így lehet fenntartani egyfajta egyensúlyt.
Sok olyan betegség létezik, mely a gátló sejtek túlműködése miatt alakul ki, a gátlások megnövekedésével, "elszabadulásával" olyan természetes folyamatok csökkennek le, melyek szükségesek az egészséges léthez. Ilyenkor tehát a gátló sejtek működésének gátat kell szabni, gátolni kell őket.

kalas2009-10-23 16:214. kalas Válasz erre

@eternity: Megválaszoltad talon kérdését. A jelenlegi témára alkalmazva: a gátlás a szerotonin visszaszívását (reuptake) akadályozza meg. Így az kikerül a zöld színnel jelzett sejtközi térbe, ahol hormonként működve a nedvkeringéssel lassan szétterülve hat. A gátlás gátlásával viszont a szerotonin visszakerül az idegpályára és gyors ingerületterjedést tesz lehetővé.

Mne2009-10-23 17:085. Mne Válasz erre

Az érzelmi, hangulati hullámzásoknak is van egy külön agytörzsi winchestere, erről másvalaki írt. http://href.hu/x/aeg7

talon2009-10-23 21:216. talon Válasz erre

@eternity: köszönöm szépen a válaszodat!

kalas2009-10-23 21:317. kalas Válasz erre

@talon: Csatlakozom a köszönethez Eter szakmai és mégis érthető magyarázatáért. Az ilyesmi - amint, reményeim szerint ez a blog is - bárkinek segíthet elkerülni a paratudományos képzelgéseket. Már ha el akarja kerülni őket.

Mne2009-10-24 10:588. Mne Válasz erre

Egyre több jel mutat arra, hogy az új, vagyis emberi agykéreg alatti szervek működése döntő hatást gyakorol magatartásunkra, érzelmeinkre, sorsunkra.

talon2009-10-24 11:119. talon Válasz erre

@Mne: 8: Az emlősöknél ez általános lehet, a gerincesek egy részénél pedig csak ez van, vagy csak gerincvelő. Akkor nem is olyan nagy a minket az állatvilágtól elválasztó különbség.

kalas2009-10-24 12:2310. kalas Válasz erre

@talon: 9, nálunk az agytörzsi képletek működése a kérgi központokkal szorosan összefügg. Az emberi agykéreghez, neocortexhez hasonló nincs a többi állatnál. Az viszont igaz, hogy az emberfaj nem állítható szembe az állatvilággal.

smirgli2009-10-24 14:4311. smirgli Válasz erre

@kalas: 10: "Az emberi agykéreghez, neocortexhez hasonló nincs a többi állatnál". Miért ne volna? A macskánál, patkánynál is van újkéreg, csak sokkal kisebb, mint az emberé.

kalas2009-10-24 15:0812. kalas Válasz erre

@smirgli: 11, Igazad van, a fogalmazásom pontatlan volt. Az emberi agykéreg működésének sajátosságát akartam kifejezni.

büyük2009-10-24 18:0013. büyük Válasz erre

A leírt jelenség alapján jobban értem, hogy hogyan vagyunk képesek ösztönösen reagálni hirtelen bekövetkező veszélyekre.

Mne2009-10-24 18:2814. Mne Válasz erre

@büyük: 13. Nekem azt juttatja eszembe, hogy a tudatalatti jelenségkör az ismertetett és más agytörzsi alakzatokhoz kötődik, ha nem is redukálható ezek működésére.

smirgli2009-10-24 19:0615. smirgli Válasz erre

@Mne: (14) A lelki jelenségek nagy része a központi idegrendszer fukcióihoz kapcsolódik, ha, mint írod "nem is redukálható ezek működésére". Az agyhalál azonban megszünteti ezeket a jelenségeket.

kalas2009-10-24 19:3216. kalas Válasz erre

@büyük 13: A hippokampuszban eltárolt memória villámgyors alkalmazása révén. Az állati értelem részben szintén így működik. Az emberi értelmet viszont átszövi az ész hálója.

kalas2009-10-24 19:3817. kalas Válasz erre

@Mne 14: "más agytörzsi alakzatokhoz" pl. érzelmi műveleteket irányító képletekhez. Ezek is megtalálhatók az állatvilágban. Egy kutyának intenzívebb és talán árnyaltabb érzelemvilága van, mint egy embernek.

kalas2009-10-24 19:4118. kalas Válasz erre

@smirgli 15: Mindez az állati lélekre is érvényes, ami előző kommentjeimből is következik.

smirgli2009-10-24 20:0819. smirgli Válasz erre

@kalas: 17,18. Kutyáról az etológus véleménye a perdöntő. (A nyugati gondolkodás sokáig tagadta az állati lelket, bár a Biblia egy helyen említi azt. Az emberi lelket halhatatlannak tekintették. A keletiek nagyjából mindkettőt annak vélik.) Itt most szakmáról van szó, nem vallásról. Az élettani és lélektani szakma fogalmai és kutatási tárgyai között nem szerepel a lélek halhatatlansága.

 

Címkék: ingerület - Kategória: Kultúra
Következő bejegyzés Előző bejegyzés

Hozzászólások (34) Feliratkozás (RSS)

CiliCili2011-06-18 11:331. CiliCili Válasz erre

"Arról van szó, hogy az idegnyúlványok impulzusait részben ingerület-átvivő anyagok (pl. szerotonin) adják át a fogadó idegnek."

Ebből mindösszesen csak annyit értettem meg, mint egyszerű földi halandó -mert nyilván ez a blog nem kifejezetten nekünk szól-, hogy szerotonin.
Mint 10 évig bipoláris depresszióban szenvedő, erről annyit tudhatok, hogy a hangulat változásánál van szerepe ennek a szintnek.
S a depressziósok esetében alacsony ez a szint, s ilyenkor kapják a hangulatjavítókat, az un. antidepresszánsokat.

Figyelemmel kísérem az ilyen jellegű írásod, mint hajdani agydaganat tulajdonos, de be kell látnom, ez a téma magasabb szintű, mint egy volt beteg tapasztalati szintje.
A műtétemet -hipofízis ademoma- Dr. Pásztor Emil professzor végezte 1988-ban.

Bocsánat, hogy az aggyal kapcsolatos problémámat, illetve a szerotonin szinttel kapcsolatos csekély ismeretemet elmondtam itt, ezen a helyen.

kalas2011-06-18 12:382. kalas Válasz erre

@CiliCili: Természetesnek tartom, hogy megírtad. A hipofízis-adenoma műtétet, ha nagy az adenoma, jelenleg általában orron keresztül végzik. Mikro-adenoma azonban maradhat a hipofízis belsejében. Hatása csökkentheti, vagy éppen kórosan megnövelheti a mellékvese kéreg hormontermelését. Évente MR vizsgálat hasznos, a régi képek bemutatásával, összehasonlítás végett. Gyógyszerek segítik a testi-lelki egyensúly megőrzését.

CiliCili2011-06-18 12:553. CiliCili Válasz erre

2. kalas

Köszönöm, hogy válaszoltál.
Igen, nekem is orron keresztül volt, illetve kivették az orrcsontomat.
Utána Glaz Edit professzor asszonyhoz jártam, mert továbbra is fennállt a magas prolaktin színt.
Ő állított be gyógyszerre, bromocrictin...hogy rendeződjön.
Pásztor professzor irányított a professzor asszonyhoz.
MR vizsgálaton meglehetősen régen voltam, bár indokolt lenne, ahogyan írod a rendszeres ellenőrzést.
Amíg a Nyáry professzor volt az Amerikai Idegsebészeti Intézet professzora, viszonylag rendszeresen jártam hozzá ellenőrzésre.

Sajnos, orron keresztül azóta is spontán távozik az agyvíz, amire azt mondták, újabb műtéttel lehetne rendbe hozni.
Egy kg-nál többet nem emelhetnék, de az élet ezt nem teszi lehetővé.

Azóta Czirják Sándor vette át ezt a műtéti beavatkozást a Pásztor professzortól, ő a szemöldök feletti területen tárja fel a műtétet.

Igen, gyógyszerek segítik.
Aztán egyik mellékhatása megszüntetéséhez adtak másikat, s így tovább, amíg végül 4-5 fajta gyógyszert is szedtem már.
S rendszeresen évente be a klinikára befekvés, újabb gyógyszerbeállításra..stb.

Magamtól nagyon fokozatosan lecsökkentettem, minimálisat szedek csak, és tünetmentesnek vagyok mondható.

Ismételten köszönöm, hogy beszélgethettem Veled.

CiliCili2011-06-18 13:024. CiliCili Válasz erre

..bromocriptin...persze..:))

kalas2011-06-18 15:245. kalas Válasz erre

@CiliCili: Sajnos minden gyógyszer terheli a szervezetet, ez teljesen nem küszöbölhető ki. De amíg a tudomány nem talál ki jobbat, sajnos el kell viselni, mert a hipofízis-hipothalamus tengelynek, ha lehet, az életben maradás szempontjából még központibb szerepe van, mint annak, amiről ez a poszt szólt. Még nem említettük a stresszt, amit lehetőleg kerülni kell.

CiliCili2011-06-18 15:436. CiliCili Válasz erre

5. kalas

Egyetértek a gyógyszer szedésével kapcsolatosan a szervezet megterhelésével. S azzal is, hogy mivel jobb nincs, el kell tudni viselni.
Mert élni kell!
Az, hogy mekkora szerepe van az életbemaradáshoz, azt nyilván -olvasva blogjaidat- Te jobban tudhatod.

Stresszt kerülni, annyi, mint nem élni.
Sarkítva persze.
Mert már közvetlen megszületésünkkor is stressz ér..és ez csak rakódik tovább az emberre az élete szinte minden pillanatában.

Érdekelne mire gondoltál a beszélgetéssel kapcsolatban, hogy kerülni kell a stresszt.
Köszönöm előre is, ha lesz rá időd valamikor válaszolni.


Ödi@Puszó2011-06-18 16:277. Ödi@Puszó Válasz erre

@CiliCili: HÓÓ'kás...,tee mindenhez értesz...,akkóó+ (LÓó)'pikulázzáá...
:))

évi.2011-06-18 16:338. évi. Válasz erre

Hihetetlen, mindig elképedek azon ahogy fel vagyunk építve, és ahogy működünk.Az agy valóban úgy irányítja a folyamatokat, akár egy óramű,...és elég egy pillanat ahhoz,hogy valami felboruljon, s ha ez megtörténik ,borul szinte minden.
Ha egy betegség fellép , az mindig azt jelenti,hogy felbomlik az egyensúly a szervezetben, ám sokszor milyen nehéz megtalálni az igazi okot-okozót, olyankor marad a tüneti kezelés...
Csodálatos dolog lehet az agykutatás, főleg, ha ilyen komoly eredménnyel is jár:)

kalas2011-06-18 19:519. kalas Válasz erre

@CiliCili: 6 "a stresszt, amit lehetőleg kerülni kell."- írtam, mert teljesen nem lehet, lévén a védekező mechanizmus része. Elménk azonban tudja, hogy melyek a stresszes szituációk és ha nem muszáj, nem keresi azokat. Van egy ezzel ellentétes élettani helyzet, amit éppen a hipofízis okozhat, ha lecsökkenti a mellékvesekéreg adrenalin termelését. Akkor az embernek hiányérzete támad és ösztönösen is keresi a feszültséget, amitől aztán felmegy az adrenalin szintje.

kalas2011-06-18 19:5810. kalas Válasz erre

@évi.: "Csodálatos dolog lehet az agykutatás" Én is különös érdeklődéssel figyelem. Nézetem szerint az egész világegyetemben ez a legösszetettebb "tárgy", amit az ember vizsgálni képes.

CiliCili2011-06-18 20:1811. CiliCili Válasz erre

9. kalas Válasz erre
Nagyon érdekes dolgokat feszegetsz az ellentétes élettani helyzettel kapcsolatosan.
Meglehetősen érdekeset.
Lehetséges, azért vagyok itt fent, mert abból a bizonyos feszültségből adott esetben bőven adódik? :))
Szóval azt hiszem nagyon is értem, amit itt tudományosan megfogalmaztál.

büyük2011-06-18 20:2912. büyük Válasz erre

Nemcsak a tudományban vannak magyar eredmények. Jakabos Zsuzsanna győzött a római Hét Domb elnevezésű, hagyományos nemzetközi úszóversenyen a 200 m pillangó szombat esti döntőjében.
2:07.67 perces nagyon szép teljesítménnyel rukkolt elő.
Kajak-kenuban 1000 méteren pedig három aranyérem a magyaroké. Ne mondd, hogy OFF: mindehhez agy is kellett!

büyük2011-06-18 20:3213. büyük Válasz erre

(A kajak-kenu EB első napján, vagyis ma, szombaton az 1000 méteres távon rendeztek döntőket Belgrádban. Kovács Katalin, a Szabó Gabriella, Csipes Tamara K-2-duó, valamint a Sáfrán Mátyás, Sáfrán Mihály, Tóth Márton és Mike Róbert kenu négyes nyert.)

CiliCili2011-06-18 20:3514. CiliCili Válasz erre

12. büyük

Bocsánat, magas labda, van olyan, amihez nem szükségeltetik? :))

kalas2011-06-18 21:5215. kalas Válasz erre

@CiliCili: 11 Más élettani állapotban viszont a túl sok adrenalin segítheti elő az izgága gesztusokat. Azonban minden normális esetben az intellektus képes kontrollt gyakorolni. Az élettan nem lélektan, az idegek anyagi és elektromos mozgásai nem határozzák meg a személyiséget. Ha viszont nem figyelünk oda, önkéntelenül a hormonálisan befolyásolt tudattalan késztetéseket követhetjük, akkor is, amikor nem kéne. A tudat mindent felülbírálhat és ellenőrzése alatt tarthat.

CiliCili2011-06-18 22:0516. CiliCili Válasz erre

15. kalas
Pillanat!
Túl sok adrenalin!
Amikor egy bipoláris a felfelé menő ágban van, és nehezen tudja kontrollálni az úgynevezett túlpörgését, az is hasonló lehet?
Nem tudom, elég világos voltam e? :))
Teljesen érthető..hogy mi az, ami nem határozza meg az illető személyiségét.
Hormonálisan befolyásolt tudattalanok vagyunk ezek szerint, amikor szerelmesek vagyunk?

Egyre érdekesebb területre tetszik terelni a beszélgetést.
Csak óvatosan, mert lesz egy határ, amikor már nem fogom érteni.
Valószínű :))
Vagy eddig sem?
Remélem, eddig nem arról nyilvánultam meg..hogy balgaságot kérdeztem, vagy mondtam? :))

smirgli2011-06-18 22:0917. smirgli Válasz erre

Tanköri dogának elmegy. :))

CiliCili2011-06-18 22:1218. CiliCili Válasz erre

..natessssék :)))

kalas2011-06-18 22:3619. kalas Válasz erre

@CiliCili: 16 A tudomány nem üti bele a pofikáját a szerelem dolgaiba. (Egyébként, ha az tényleg szenvedély, akkor két személyiség forr benne össze. Tudatos és tudattalan mivoltában, mindenestül.) Csak a fizikai párzási éhséget és képességet befolyásoló ösztrogén, tesztoszteron hormonszintet szabályozzák interaktív módon az agyi képletek, de jelen blogger erről nem vizsgálódott.

kalas2011-06-18 22:4120. kalas Válasz erre

@CiliCili: 16 A gyógyszerek éppen a felfelé és a lefelé vezető pálya meredekségét igyekeznek enyhíteni: kisebb mániás csúcs, kisebb depressziós mélypont.
Ha jól vannak belőve.

kalas2011-06-18 22:4621. kalas Válasz erre

Jó éjszakát!

CiliCili2011-06-18 22:5022. CiliCili Válasz erre

19. kalas Válasz erre

Akkor ezek szerint nem voltam olyan távol a létező jelenségtől?
Kissé plasztikus formában fogalmaztad meg..de érthetően és az a lényeg :))

CiliCili2011-06-18 22:5123. CiliCili Válasz erre

20. kalas

Igen, minél kisebb az amplitúdója a kilengésnek, annál tünetmentesebb az illető..:))

CiliCili2011-06-18 22:5224. CiliCili Válasz erre

21. kalas Válasz erre

Köszönöm a beszélgetést, jó éjszakát :))

évi.2011-06-18 22:5225. évi. Válasz erre

@büyük: Hajrá fiatalok!
Hiába no, evezésben IS jók vagyunk!:)

CiliCili2011-06-18 22:5426. CiliCili Válasz erre

20. kalas Válasz erre

..ha jól van belőve..:))
..ez nagyon hétköznapi szakszavas volt..de tényleg..:))

CiliCili2011-06-18 22:5527. CiliCili Válasz erre

25. évi.

Neked is jó éjt..és bocsánat , ha elraboltam esetleg a beszélgető partnered..
Remélem..nem így volt..

picinke092011-06-19 02:0028. picinke09 Válasz erre

@büyük: #13
Szerintem is. Kösz a hírt. Zűrös volt a szombatom, nem láthattam élőben.

évi.2011-06-19 21:5829. évi. Válasz erre

@CiliCili: nem hinném,én elmondtam amit akartam a témával kapcsolatban és sztem a bloggazda is:)

CiliCili2011-06-19 22:0730. CiliCili Válasz erre

29. évi.

szia!
Köszönöm..:))
Megnyugtattál.
Mert ez az általam kezdeményezett beszélgetés kissé a saját személyes dolgomról szólt..de fölöttébb érdekes volt.
Ne mond el a blog gazdájának..de nagyon élveztem..:))

Köszönöm, hogy reagáltál rám.
További szép estét, és jó éjt..:))

évi.2011-06-23 13:1331. évi. Válasz erre

Nahát, hogy az agykutatás során mennyi mindenre fény derül:)
http://href.hu/x/fjbl

kalas2011-06-24 11:3832. kalas Válasz erre

@évi.: Köszönöm szépen. Az agy további részeit mutatja be. Az ismeretek mellett ironikusan redukciós szemléletet is közöl, úgymond minden a biokémiától függ. Eszerint a személyiség kultúrájának nincs szerepe. "Szóma, ha mondom, segít a gondon." Szerencse, hogy tréfál. Bizonyos súlyos esetekben valóban csak a neuroaktív anyagok bevitele segít. Van, aki azonban komolyan azt hiszi, hogy tabletták bedobálásával általában is kezelhetők a pszichés panaszok.

évi.2011-06-24 12:1633. évi. Válasz erre

@kalas: Igen, szerencsére tréfál,de jók benne ezek a vicces levezetések:)
És valóban, ez pszichiáter mellé minimum dukálna egy cihológus szakember is, vagy legyen kettő az egyben:)De a gyógyszer önmagában igen kevés a lélekgyógyászathoz:)

kalas2011-06-24 19:1034. kalas Válasz erre

@évi.: Persze, jók. Számos frusztrált, vagy túlérzékeny állapot nem is betegség. Jól is néznénk ki, ha minden szerelmes mellé egy cihológust kellene rendelni. Az egyéni kudarcokat viszont sokan valamilyen közösségi azonosulásban, jó, vagy rossz eszmének való alárendelődésben oldják fel.

2Szavazz
Szavazz és a bejegyzés címlapra kerülhet
Kapcsolódó
kalaskalas
Követem
Belépés | Regisztráció