A dániai nemzetközi Agy Díjat a közelmúltban első alkalommal ítélték oda. Három magyarnak. Három jó barátnak, akiknek a pályája évtizedek óta összefonódott. Az újonnan alapított tudományos díj összege épp csak valamivel marad el a Nobel-díjétól. (NOL 03.14.)
 
Freund Tamás 52 éves akadémikus a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet igazgatója. Róla a hazai közönség már sok mindent tud. Buzsáki György és Somogyi Péter nevét kevesebb kívülálló ismeri. Ők külföldön kutatnak: Buzsáki New Jersey-ben, Somogyi meg Angliában, Oxfordban. Mindketten 61 évesek, és ahogy Freund Tamás is, az agy egy bizonyos területét, a hippocampust vizsgálják.
 
Ennek az érzelmeket is befolyásoló agyterületnek a vázlatos leírása rendelkezésre áll egy blogbejegyzésben, melynek az átvételébe a szerző beleegyezett: http://href.hu/x/fc0z 13.,16. hsz.
 
„ Italo: A lélek prózája

 

Az ember életének és kultúrájának tanulmányozása biológiai ismereteket is feltételez. A műveltség elmélete merít a tőle látszólag igen távol álló anatómia és élettan tudásköréből. Számára kiemelkedő fontossága van az agykutatásnak. Ennek az egyik, viszonylag egyszerűbb tárgyáról számolok be röviden.
 
Nem minden az agyféltekéktől (idegeiktől, rétegeiktől, barázdáltságuktól, stb.) függ. A kéregalatti agyi képletek és az emóciók között is kapcsolat van. Magától értetődik, hogy a lelki tevékenységek nem redukálhatók élettani folyamatokra.  Sõt, a pszichés történések az idegi ingerületeken és a hormonokon keresztül a testi funkciókat is befolyásolják. Most csak a fizikai mûködés aktív lelki hatásait veszem szemügyre ezen a kölcsönhatáson belül. Az alábbi agyi alkatrészek természetesen más testi  szervekkel is százezernyi idegkapcsolatban állnak (nemcsak a pszichével), de ezzel itt nem foglalkozhatom.

A hangulati hullámzás, az érzelmek erõssége és elõjele a mandula formájú amigdala hatása alatt áll. Ez a biológiai memóriaegység különösképpen arra emlékezik, hogy milyen helyzetek milyen negatív emóciókkal jártak együtt és az újabb élethelyzeteket ezzel az érzelmi információval veti össze. A racionális ítéletektõl független módon mûködik. Helye a halántéklebeny mélyén található. (6.sz.)



A következõ képen az agyi rendszer más részei láthatók.  Olasz feliratozású képet találtam róla   (lobulo=lebeny, frontal, parietal,temporal=homlok, oldalfali, ill.halántéki.)



Egyik eleme a képen lila színû. Olaszul corteza entorinal  („magyarul”: gyrus hippocampi) a kapus funkciót teljesíti. Csupán azokat a környezeti hatásokat engedi rá a rendszerre, amelyek újszerûek, fontosak, magatartási döntést igényelnek. A következõ láncszem az itt zöldre festett hippocampus. (Az alakilag hasonló csikóhal, tengeri csikó nevével jelölik.) Értelmi felismerési és összehasonlító funkciót teljesít. Eldönti, hogy az adott helyzet milyen magatartási választ igényel. Ez a központi idegrendszer minôsítési csomópontja, mely a magatartást az értelmi helyzetfelismerés alapján szabályozza.
 
A primitív emlősökben az agykéreg felszínének 30-40%-át is kiteszi, az emberben ez az arány már elenyésző. A hippokampusz szerkezete egyszerűbb a többi agykérgi régióénál. Nélkülözhetetlen szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában. Számos idegrendszeri megbetegedés, köztük az Alzheimer kór, elsőként a hippokampuszban okoz elváltozásokat.  A kór elleni küzdelemben a hippokampusz kutatásának kiemelkedő szerepe van.

Más nézõszögbõl szemlélve a rendszer ilyen képet mutat:



A hippocampus hidegen sorolja szét érzeteinket abból a szempontból, hogy hogyan kell rájuk válaszolni. Vele szemben az amigdala az emócionális hullámzást tartalmazza és érzelmi alapon ítéli meg a szituációkat. A veszélyérzet fõként itt lokalizálódik. Megbetegedése depressziót okoz.”
Eddig az újraközlés, vagyis az átvett poszt.
 
Magukról az új elismerést elnyert kutatókról (NOL 03.14., Palugyai István):
Somogyi Péter 1973-ban Oxfordba került, ahol megtapasztalhatta a kutatás szabadságát, azt a szellemet, amely a maximális kreativitást és a kutatáshoz elengedhetetlen kíváncsiságot hozta ki az arra alkalmasokból. Somogyi Péter később a Lenhossék Mihály, majd Szentágothai János nevével fémjelzett budapesti idegélettani iskolában dolgozott, amelynek hagyományait ma is folytatja. Fontosnak tartja, hogy egy egy szakterület elismert szakemberei ne lehessenek politikai hullámverések áldozatai.
 
Buzsáki György az orvosi egyetem első éve után a legendás pécsi professzor, a már akkor a hippocampusszal jelentős eredményeket elért Grastyán Endre élettan-laboratóriumába került. 1979-ben lehetősége nyílt egy hároméves észak-amerikai tanulmányútra.
Mindkét díjazott ugyanabban az évben, 1985-ben választott külföldi kutatóhelyet. Somogyi Pétert az az Orvosi Kutatási Tanács hívta meg Angliába. 1998-ban az Anatómiai Neurofarmakológiai Intézet élére nevezték ki. Ám azóta is fizetés nélküli tanácsadója az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének. 2000-ben a Royal Society – egyik legfiatalabbként – tagjai sorába emelte. 2004-től az MTA levelező tagja.
Buzsáki György egy évvel angolul beadott kandidátusi védése után távozott a már korábban megkóstolt szabad amerikai tudományos világba. Ehhez egy alapítványi pályázat segítette : a világ első Alzheimer-alapítványa, amelynek épp Buzsáki volt az első ösztöndíjasa. A magyar kutató eleinte San Diegóban dolgozott, ahonnan 1990-ben jött át New Jersey állam Rutgers Egyetemére, ahol a Molekuláris és Viselkedés-idegtudományi Központ professzora.
 
Freund Tamással közösen díjazott tevékenységük lényegét mindketten abban látják, hogy új irányt és szemléletet adtak az agykutatásnak. Somogyi Péter ezt egy város működésének megértéséhez hasonlítja. Mi az „agyi városban” szeretnénk megérteni az egyes városlakók, esetünkben az idegsejtek beszélgetését, mondja.
Somogyiék ezt próbálják felvázolni a hippocampusban. Hogy miért itt? Mert ez a halántéklebeny középvonalában található, mélyebben fekvő agyterület vesz részt a tudatunkban megjelenő emléknyomok lefektetésében-előhívásában. Másrészt, mióta kiderült, hogy az Alzheimer-kórnak is ez a régió az első elszenvedője, az oxfordi professzor szerint tíz- és tízezer kutató dolgozik hippocampusszal a világban. Buzsáki György meg az agy „könyvtárosának” vagy mai szóval „keresőmotorjának” nevezi a hippocampust, aminek segítségével rövid idő alatt összegyűjthetők a tárolt információk.
A Rutgers Egyetemen nemzetközi csapat dolgozik ezen. A fiatalok az amerikai módi szerint 2-3 évenként cserélődnek, ami a professzor szerint a siker egyik záloga. Mint mondja, a tudomány minősége egyenesen arányos az illető országban folyó kutatás nemzetközi jellegével. Most két helyre is hívják 40- 60 fős kutatócsoportok vezetőjének.
 
Somogyi Péter is addig akar a pályán maradni, amíg még képes önálló megfigyelésre. Még mindennap végez kísérleti megfigyeléseket. Tanítványai ma szerte a világban elismert professzorok, közülük az idehaza kutatók jórészt nem magyarországi pénzekből végzik munkájukat. Somogyi Péternek köszönhető például, hogy az orvosi kutatások támogatásáról ismert Wellcome Trust Magyarországon 15 vezető orvosbiológus teljes kutatását pénzeli fizetésestül, alkalmazottastul és műszerestül. Az eredetiség, a jövőt segítő kutatás támogatása előbb-utóbb bőségesen kamatozik.
 
Kiegészítés. Újabb kísérlet az amigdala és a depresszió összefüggéséről: