A gén kifejeződésének folyamata a biokémiai anyagok
sorrendjében tárolt információt másolja, lefordítja és felhasználja
az élő organizmus újjászülésére és tulajdonságainak
továbbörökítésére. Ezt a folyamatot módosítják és szabályozzák a
dns lánc egy-egy tagjához, vagy a láncot 146 bázispáronként
körülvevő fehérje”gyöngysorhoz”(hisztongyűrűhöz) hozzákötődő egyéb
(foszfor, metil, acil, stb. tartalmú) anyagok, melyek befolyásolják
a génkifejezés sebességét és intenzitását, vagy le is állíthatják
azt. Többnyire ezek a módosítók jelentik azokat a genetikai
jelzőket (markereket), melyekből a leszármazási vonalakat meg lehet
állapítani.
A génkifejezés
fő közvetítője a ribonukleinsav. Három típusa van: riboszóma
RNS (rRNS), messenger (hírvivő, mRNS) és transzfer (szállító,
tRNS). A mellékelt ábrán az RNS helyett az angol kifejezésnek
megfelelő RNA látható.
A riboszóma
konyhája:
A riboszómákban történik a
fehérjék bioszintézise. Ehhez első lépésként a kromoszómák DNS
tagjainak sorrendjében tárolódó genetikai információ
némi változtatással lemásolódik hírvivő (messenger) mRNS-sé. Ebben az átiratban
a dns timin építőköve helyett az RNS-ben uracil szerepel. A második
lépésben a riboszóma kisebbik alegysége kapcsolódik (a képen 9 óra
irányából érkező) hírvivő mRNS-hez és maga után vonja a nagyobbik
alegység kapcsolódását. A hírvivők juttatják el a szintetizálandó
fehérjék három betűs kodonjait, tervrajzait a riboszómákhoz. A
kodon-séma a legutóbbi posztomban látható. A harmadik lépés a
riboszómán történik, amelynek gépezete a kodonokat lefordítva
állítja elő a fehérjéket a megfelelő antikodonnal jelölt szállító
tRNS által (a képen 10 óra irányából) hozott
aminosavakból. Ez a részlet a peptídszintézis példáján az alábbi
képen látható.

A riboszómának
három RNS kötődési helye van, melyeket az első kép tüntet fel: az A
site-hoz az aminosavakat szállító tRNS, a P site-hoz a
peptidszállító kapcsolódik, Az E-site fogadja a terhétől
megszabadult tRNS-t, mielőtt az elhagyja a sejtet.
Az újonnan szintetizált fehérje
pedig sima felületű hártyával körülvéve szállítódik a sejtfelszín
felé, majd (az első képen 12 óra irányában) a legutóbb már említett
ún. Golgi-készülék közreműködésével ürül ki a sejtből a
vezikulumokon keresztül.
Mindez nattyon szép, de mik azok a bötűk a második kép felső részén, phe, asp, stb?
Phenylalamin, Acylation Stimulating Protein (ASP),lysine, tryptohane = fehérje szintézishez felhasznált aminósavak.
*tryptophan
Szép:)És nagyon színes...:)
De mire ez a tudományos sorozat, szabad megkérdeznem?Úgy érzem valamiről lemaradtam:)
Azt értem, hogy a szállító RNS elkap egy aminósavat, bevonszolja a riboszómába, ahol aztán jól elintézik. De honnan vannak ott ezek az aminósavak ?
@évi.: Köszönöm a figyelmedet, ez csak egy minisorozat 2., befejező része. A blog számomra legfontosabb tartalma: kutatási eredményekről tájékozódó olvasónapló(l.mottó).
@büyük: Az aminósavak a táplálék lebontása során szívódnak fel a szervezetbe. Például a fehérje táplálékot is kell bontani,hogy az elemeiből a kódolt anyag készülhessen. Nem szeretném, ha feltalálnák a kódolt fasírtot, ami mindjárt beépül a megfelelő helyre.
@kalas: 7 Kódolt fasírt helyett van ú.n. anabolikus szteroid, ami nálunk, sportolóknál meggyorsítja az anyagcserét, izomépítést ezért tiltják, de nem bírják megszüntetni a használatát.
@kalas: Oké, oké!:)