Anapithecus hernyaki
22 hozzászólás Írta kalas több éve
Az Origo néhány napja közzétette a rudabányai
magyar-kanadai expedíció újabb fontos eredményeit. A kutatást David
R. Begun torontói professzor és Kordos László a Magyar Állami
Földtani Intézet igazgatója vezette.
Előbb a címben megnevezett emberszabású ősmajom hímjének kétoldali felsõ állcsontja, mindkét oldalon 6-6 foggal került elõ.
Kordos László összefoglalót adott a rudabányai õsmajmokról. A helységben kutatók évtizedek alatt a világon egyedülálló leletegyüttest hoztak felszínre.
A fõemlõsök evolúciójának 10 millió évvel ezelõtti idõszakában közel száz õsállat között két õsmajom faj is élt Rudabányán: a Rudapithecus hungaricus, amelybõl késõbb, 6-8 millió évvel ezelõtt kialakulhatott az emberfélékhez, illetve a csimpánzhoz és a gorillához vezetõ leszármazási vonal, valamint a rejtélyes Anapithecus hernyaki.
"Rudabányán ebben az idõszakban trópusi-szubtrópusi környezet, a nevezetes bükkábrányi fákkal azonos növényekbõl álló mocsárciprus erdõ volt. Késõbb, 6-7 millió évvel ezelõtt a Földön egy globális környezetátalakulás történt, a trópusi erdõk visszaszorultak az Egyenlítõ környékére, létrejött a szavanna és a sivatag. A Kárpát-medencébõl, mint Európa minden területérõl eltûntek az itt élõ állatok, és helyükre újabbak vándoroltak, immár emberszabású õsmajmok nélkül. Az emberré válás ezt követõen Afrikában folytatódott"
"Nekünk 70-80 leletünk van, de ehhez fogható még nem volt. Ez teljesebb lelet azáltal, hogy a felsõ fogsor az állkapocsrésszel együtt került elõ. Egy hím állatból származik, ilyenünk sem volt, ugyanis rendszerint különálló fogak kerülnek elõ, s így nehéz megkülönböztetni az állat nemét. A hímeknek nagyobb volt a szemfoga, mint a nõstényeké, s általában erõsebb testalkatúak voltak, ahogy ez a mai gorillák esetében megfigyelhetõ"
Az Anapithecus hernyaki fákon élt, s lehetséges, hogy éjszakai életmódot folytatott, legalábbis erre utalnak nagyméretû szemüregei. Táplálékául puha növényi anyagok, gyümölcsök szolgáltak, amit fogazatából lehet megállapítani.
A professzor által említett hímállat szemfogáról a Népszabadság július 26.i számában közölt cikket és képet idézi az Origo:
A kutatás utolsó napjaiban nõstények minden eddiginél teljesebb állkapocslelete is elõkerült:
Az ember származására vonatkozó empírikus kutatások tovább folytatódnak.
Előbb a címben megnevezett emberszabású ősmajom hímjének kétoldali felsõ állcsontja, mindkét oldalon 6-6 foggal került elõ.
Kordos László összefoglalót adott a rudabányai õsmajmokról. A helységben kutatók évtizedek alatt a világon egyedülálló leletegyüttest hoztak felszínre.
A fõemlõsök evolúciójának 10 millió évvel ezelõtti idõszakában közel száz õsállat között két õsmajom faj is élt Rudabányán: a Rudapithecus hungaricus, amelybõl késõbb, 6-8 millió évvel ezelõtt kialakulhatott az emberfélékhez, illetve a csimpánzhoz és a gorillához vezetõ leszármazási vonal, valamint a rejtélyes Anapithecus hernyaki.
"Rudabányán ebben az idõszakban trópusi-szubtrópusi környezet, a nevezetes bükkábrányi fákkal azonos növényekbõl álló mocsárciprus erdõ volt. Késõbb, 6-7 millió évvel ezelõtt a Földön egy globális környezetátalakulás történt, a trópusi erdõk visszaszorultak az Egyenlítõ környékére, létrejött a szavanna és a sivatag. A Kárpát-medencébõl, mint Európa minden területérõl eltûntek az itt élõ állatok, és helyükre újabbak vándoroltak, immár emberszabású õsmajmok nélkül. Az emberré válás ezt követõen Afrikában folytatódott"
"Nekünk 70-80 leletünk van, de ehhez fogható még nem volt. Ez teljesebb lelet azáltal, hogy a felsõ fogsor az állkapocsrésszel együtt került elõ. Egy hím állatból származik, ilyenünk sem volt, ugyanis rendszerint különálló fogak kerülnek elõ, s így nehéz megkülönböztetni az állat nemét. A hímeknek nagyobb volt a szemfoga, mint a nõstényeké, s általában erõsebb testalkatúak voltak, ahogy ez a mai gorillák esetében megfigyelhetõ"
Az Anapithecus hernyaki fákon élt, s lehetséges, hogy éjszakai életmódot folytatott, legalábbis erre utalnak nagyméretû szemüregei. Táplálékául puha növényi anyagok, gyümölcsök szolgáltak, amit fogazatából lehet megállapítani.
A professzor által említett hímállat szemfogáról a Népszabadság július 26.i számában közölt cikket és képet idézi az Origo:
A kutatás utolsó napjaiban nõstények minden eddiginél teljesebb állkapocslelete is elõkerült:
Az ember származására vonatkozó empírikus kutatások tovább folytatódnak.
Egyre több lelet-tégla tölti ki az ember származásáról szóló tudás épületének Darwin által megalkotott vázát.
"a Rudapithecus hungaricus, amelybõl késõbb, 6-8 millió évvel ezelõtt kialakulhatott az emberfélékhez, illetve a csimpánzhoz és a gorillához vezetõ leszármazási vonal" -mondja Kordos, majd megjegyzi:
"...Az emberré válás ezt követõen Afrikában folytatódott"
A paleontológia, a földtan, az embertan, az ősrégészet művelői számára magától értetődő, hogy az ember az őt megelőzően létezett állatvilágból származik.
italo: nemcsak a tudásépület téglái. Fontosabb, hogy a földi természettörténet láncszemei. Az utóbbi persze más dimenzió, mint az üdvtörténet, ezért értelmetlen minden vita a kétféle megközelítés között.
Mne mondta egyszer, hogy a teológusok maradjanak a teológiánál, a kutatók pedig a kutatásnál. Itt is alkalmazható.
Köszönet az eddigi hozzászólásokért!
Nem ismeritek el, hogy a földi természettörténet is része az üdvösségtervnek. Újra kezdődhet a vita a kreácionizmusról?
Nem valószínű.
Carolus Darwin-vezérblogja kapcsán megpróbálták, de hamar kiderült, hogy ez nem az ő asztaluk. Az okosabbja mindjárt megértette, hogy nem világnézeti, vagy /és politikai téma forog a szőnyegen. Aki mégis ebbe az irányba masírozott erőszakkal, annak tartózkodást tanácsoltak. Ha nem lenne fínom modorom, azt mondhatnám, hogy véres fejjel vonult vissza. De ezt nem mondom, meg aztán erős túlzás is lenne egy szóbeli vitát így jellemezni.
Bej.:" 6-8 millió évvel ezelõtt kialakulhatott" az emberfélékhez és a mai emberszabásuakhoz vezető leszármazási vonal.
A 6.5 millió éve és később a darwini származáselméletnek megfelelően történteket pontos időrendi grafikonban mutattam be 2006 novemberében. Több mint hétszázan már látták, másoknak is ajánlani tudom, akik a téma vitájában részt szándékoznak venni. Az adatokat nem én konstruáltam, ebben nem voltam kreatív.
http://italoblog.blogter.hu/?post_id=98312
A "Darwini paradigma" c. cikkben (post_id=263371) az elmélet tisztán szakmai, (oldalazó-ideológiázó torzításoktól mentes) tartalmára igyekeztem felhívni a figyelmet idén április 22-én.
Számomra megtisztelő Mo és a többiek ajánlása és a bejegyzés címoldali elhelyezése.
A smirgli által említett írásomnak ("A fajok eredete" 07.01.) az Index közleménye volt a háttéranyaga, de hasonló leleteken alapult, mint amilyenek kalas blogjában láthatók.
A leletek megfigyelése más dimenzió, mint a kreácionizmus melletti, vagy elleni verbális okfejtés. Mne-vel értek egyet abban, hogy a kettő közti vita értelmetlen.
Mivel más dimenziókról van szó, közöttük a közös felületek keresése is értelmetlen. Közös álláspontokat az erkölcs területén kell keresni, nem pedig a régészeti, őslénytani és egyéb kutatások területén.
Carolus, érthetetlen, hogy kik közötti közös álláspontokról lehet szó? A kutatók és a bölcselkedők, vagy a kreácionizmus hívei és ellenfelei, vagy a darwini hagyomány művelői és tagadói között?
Ha már itt tartunk, én is kérdezem: milyen közös álláspontja lehet a (bármely felekezetű )vallásos és a vallástalan embereknek? Bővebben valszeg külön blogban lehet rá válaszolni, már aki tud.
Rövid válasz. A nem vallásos erkölcsöt megfogalmazta pl. Szokratész, Epikurosz, Horatius, Lucretius, Montaigne, Goethe, stb. A vallásost a hinduizmus, judaizmus, buddhizmus, kereszténység, stb. A két csoport azonos elemeket is tartalmaz. Ezeket bátran magukénak vallhatják hívők és nem hívők.
italo, szerintem ez már offside. Az én kérdésem közelebb van a blog témájához: van-e nem vallási tudományterület, ahol a két nagy csoport együttműködhet? (A vallási tudományterületeken ez történik, például a Biblia filológiájáról egymást kiegészítő kutatásokat folytatnak egyházi és egyházon kívüli tudósok. Vagy a kánonjogot ateisták is kutatják.)
talon esetleg erre gondol: lehetséges-e nem vallástudományi kutatásokat következetesen vallási alapon végezni, úgy, hogy azt az illető ismeretág szakmailag elismerje? Az élettelennel, az élettel és a társadalommal kapcsolatos kutatásokra utalok. Ezen belül a fenti bejegyzés tárgyát képező témákra.
Tulképpen csak egy dologban van nézetkülönbség a szakrális és a tudományos megközelítés között, abban hogy a materialista szerint az élet spontán keletkezett-de hogy az egész világmindenség honnan ered azt nem tudják, a szakrális elmélet szerint mindez isten műve, de hogy isten honnan van és mióta, azt nem tudják.
Érdekes volt a népszabadság cikke. Bár pár gondolatot hozzátettetek, de számomra ez csak egyre homályosabb lesz. De érdekes!
Gordon Freeman, Louisbond,
figyelmetek megtisztelő, köszönöm.
Gordon,
szerintem a fenti ásatásokat végző kutató számára használhatatlan volt akár a vallásos, akár a materialista felfogás, amikor mentenie kellett a leletanyagot és meghatározni annak korát, jellegét, azt, hogy melyik őslénytani csoportba tartozik. Mert ő nem a világ és az élet keletkezésével foglalkozott, melyekre, különösen az előbbire semmilyen megfigyelhető, kutatható tény nem áll rendelkezésre. Vagyis ezek jelenleg kívül esnek a tudományon.
Ez bizony tökéletesen így van:)
Örülök, hogy hasonlóképp gondoljuk. Amiből az is következik, hogy filozófusok, papok, irodalmárok ne próbáljanak kompetenskedni kutatási folyamatokról. Politikusok se.
kalas: "Kompetenskedhetnek", ha ők maguk is kutatók és ebben a minőségükben bele is szólhatnak saját szakágazatuk kérdéseibe.
Kivételes helyzetben van a lélektan. Ez a bölcselet része volt, tehát a filozófusok hatáskörébe is tartozott. Vallási vezetők művelték, tartalmi hozzájárulásuk gazdagította. Pl. a brahmánáké. Buddha korának nagy pszichológusa is volt. Az egyiptomi Ammon papság, a keresztény szerzetes rendek eredményei ismertek. Nagy írók többet mondtak az emberi lélekről, mint sok száraz tanulmány. A modern lélektan számára azonban a fentiek is csak a kutatás tárgyát, egyik háttéranyagát jelentik, ebben Freud mutatott útat.
Magam is egyetértek ezzel. Hozzáteszem, hogy szerzetesek a természettudományokat is komoly felfedezésekkel gazdagították. Ilyen eredményeiket nem hitelvek, vallási parancsok tanulmányozásából, hanem a tények megfigyeléséből, általánosításából, kísérletezés révén érték el. Pontosan ugyanúgy, ahogyan a világi, ezek között az ateista tudósok. Vagyis nem szerzetesi , hanem kutatói minőségükben.
Eszmecserénk végén újfent megköszönöm a tanulságos vitában elhangzott észrevételeket.