Immunológusok és asztrofizikusok Nobel díjai

44 hozzászólás Írta kalas 4 hónapja

Nagy jelentősége miatt gyorsmásolatban feljegyzem:

A 2011-es orvosi-élettani Nobel-díjat Bruce A. Beutler, Jules A. Hoffmann és Ralph M. Steinman kapták megosztva, az immunrendszerrel kapcsolatos kutatásaikért.

A díjat fele részben Bruce A. Beutler és Jules A. Hoffmann kapták, az úgynevezett természetes vagy veleszületett immunrendszer kutatásáért. A díj másik felét Ralph M. Steinman kapta a dendritikus sejtekkel kapcsolatos felfedezéseiért.

Az élővilág evolúciója során számos olyan mechanizmus alakult ki, amely az idegen behatolók nagyon gyors elpusztítását vagy hatástalanítását biztosítja, így akadályozva meg a kórokozó elterjedését, illetve nagymértékű elszaporodását a megtámadott szervezetben. Ismerve a káros mikrobák gyors szaporodási ütemét (például számos baktérium tömege 20 percenként megduplázódhat - persze ez a ráta függ a környezeti tényezőktől is: a hőmérséklettől, különböző tápanyagok jelenlététől, illetve hiányától stb.), a hatékony azonnali reakció a gazdaszervezet túlélése szempontjából alapvető fontosságú.

A kórokozó mikrobák (patogének) azonnali elpusztításában döntő szerepe van az ún. természetes vagy veleszületett immunrendszernek, amely a szervezetbe jutó kórokozót rögtön felismeri és elpusztítja. Ennek köszönhető, hogy sokszor észre sem vesszük a káros mikrobák támadását. A szervezet minden pontján állandóan készenlétben álló természetes immunrendszert különböző falósejtek (makrofágok, granulociták), melyek minden "útjukba kerülő" idegen anyagot, kórokozót bekebeleznek, a nyúlvánnyokkal rendelkező dendritikus sejtek, az ún. természetes ölősejtek (natural killer; NK), valamint a különböző testnedvekben jelenlévő komplementrendszer alkotják - olvasható a Mindentudás Egyeteme honlapján.

(Origo)

Immunológusok és asztrofizikusok Nobel díjai bejegyzés elolvasása

Hippokampusz. Magyar eredmények (frissítve)

34 hozzászólás Írta kalas 8 hónapja

 

Agyunk működése sokakat érdekel. A mostani bejegyzés témájában elért egyik magyar sikerről legutóbb egy bevallottan kölcsönzött poszt ismereteit felhasználva írtam. De majdnem két éve más magyar tudósok ide kapcsolódó eredményeiről önálló bejegyzést is közöltem a fenti címen. Azt ismétlem itt. A „frissítve” jelzőt indokolja, hogy az akkori hozzászólásokat is ide iktatom, mert értékes kiegészítéseket tartalmaznak. A poszt végét időközben még egy képpel bővítettem. Bevezetésként most csak a „reuptake” fogalmát értelmezem. Arról van szó, hogy az idegnyúlványok impulzusait részben ingerület-átvivő anyagok (pl. szerotonin) adják át a fogadó idegnek. Az anyagok a két ideg közti kapcsolódási térbe kerülnek, amit az utolsó kép betétje synaps – szinapszis - néven jelöl. Az impulzus átadása után a küldő ideg visszaszívja őket, ez a reuptake. Az is lehetséges, hogy a fogadó idegbe kerülnek, vagy a sejtközi térben maradnak. A többit a poszt részletezi.

Varga Viktor, Losonczy Attila és más kutatók beszámolóját közölte a Science 2009. október 16-i száma.

A külvilág információit az ember belső állapota, korábbi élményei, valamint a külső környezeti ingerek módosítják. Ennek a folyamatnak a logikai oldalát agytörzsünkben főképpen a hippokampusz vezérli, az ismert számítógépeknél összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítménnyel. Helyéről idén januárban ezt az ábrázolást mutattam (az említett szerv a második képen található):
 
 
 
Mindenki átélte már az ijedtséget, amikor teljesen váratlanul kipukkadt mögötte egy lufi vagy hirtelen elévágott egy autó. Ilyen helyzetekben juthat szerephez e gyors moduláció, a másodperc tört része alatt átállítva agyunk működését, felkészítve a hirtelen felbukkant veszély elhárítására. Finomhangolásként is felfogható ez a kutatott folyamat, melynek kóros eltolódása jól ismert betegségek kialakulásához vezet, mint például a skizofrénia, depresszió, szorongás, neurózisok.
 
Az MTA beszámolója emlékeztet arra, hogy a hagyományos nézet szerint – erősen leegyszerűsítve –, az agyban működő, benyomásainkra adott reakciók „finomhangoló” hatása lassan épül föl. Magyar kutatási eredmények már eddig is egy gyors típusú moduláció létére utaltak, de mechanizmusáról semmit sem lehetett tudni. Varga Viktor most e területen ért el áttörést, együttműködve Losonczy Attilával, valamint más kutatókkal.
Kísérleteikben felfedeztek egy minden eddig leírtnál gyorsabb és hatékonyabb kapcsolatot a szerotonint tartalmazó idegsejtek és a memóriafolyamatokban alapvető fontosságú hippokampusz között. Ezek szerint a lassú diffúz rendszerek mellett sebesen kommunikáló hálózatok is működnek, melyek ezred másodperces időbeli felbontással képesek megváltoztatni, esetleg teljesen áthangolni egy adott információ feldolgozási folyamatát. Ebben olyan, a mostani kutatásban, állatkísérletekben felderített összetett tényezők játszanak fő szerepet, mint pl. a gátlósejtek gátlása, az alábbi, csak ízelítőnek szánt kép szerint. A jövőben nem lehet figyelmen kívül hagyni a Science-ben közzétett kísérleti eredményeket a hangulatbetegségek új gyógyszeres kezelési módjainak kidolgozásánál.

  Új kép:

 
 

 

Címkék: hippokampusz - Kategória: Kultúra
Következő bejegyzés Előző bejegyzés
 

Hozzászólások (19) Feliratkozás (RSS)

kalas2009-10-23 09:381. kalas Válasz erre

Az első bekezdéshez tartozó kép az idei januári posztban más témakeretben látható.
http://href.hu/x/aeaf

talon2009-10-23 11:312. talon Válasz erre

"a gátlósejtek gátlása". Annyi mint a tagadás tagadása? Mire való?

eternity2009-10-23 14:503. eternity Válasz erre

@talon:

Az idegrendszer - nagyon leegyszerűsítve - kétféle neuront tartalmaz. Az egyik fajta működése megerősíti a zajló folyamatokat, a másik fajta gátolja. Így lehet fenntartani egyfajta egyensúlyt.
Sok olyan betegség létezik, mely a gátló sejtek túlműködése miatt alakul ki, a gátlások megnövekedésével, "elszabadulásával" olyan természetes folyamatok csökkennek le, melyek szükségesek az egészséges léthez. Ilyenkor tehát a gátló sejtek működésének gátat kell szabni, gátolni kell őket.

kalas2009-10-23 16:214. kalas Válasz erre

@eternity: Megválaszoltad talon kérdését. A jelenlegi témára alkalmazva: a gátlás a szerotonin visszaszívását (reuptake) akadályozza meg. Így az kikerül a zöld színnel jelzett sejtközi térbe, ahol hormonként működve a nedvkeringéssel lassan szétterülve hat. A gátlás gátlásával viszont a szerotonin visszakerül az idegpályára és gyors ingerületterjedést tesz lehetővé.

Mne2009-10-23 17:085. Mne Válasz erre

Az érzelmi, hangulati hullámzásoknak is van egy külön agytörzsi winchestere, erről másvalaki írt. http://href.hu/x/aeg7

talon2009-10-23 21:216. talon Válasz erre

@eternity: köszönöm szépen a válaszodat!

kalas2009-10-23 21:317. kalas Válasz erre

@talon: Csatlakozom a köszönethez Eter szakmai és mégis érthető magyarázatáért. Az ilyesmi - amint, reményeim szerint ez a blog is - bárkinek segíthet elkerülni a paratudományos képzelgéseket. Már ha el akarja kerülni őket.

Mne2009-10-24 10:588. Mne Válasz erre

Egyre több jel mutat arra, hogy az új, vagyis emberi agykéreg alatti szervek működése döntő hatást gyakorol magatartásunkra, érzelmeinkre, sorsunkra.

talon2009-10-24 11:119. talon Válasz erre

@Mne: 8: Az emlősöknél ez általános lehet, a gerincesek egy részénél pedig csak ez van, vagy csak gerincvelő. Akkor nem is olyan nagy a minket az állatvilágtól elválasztó különbség.

kalas2009-10-24 12:2310. kalas Válasz erre

@talon: 9, nálunk az agytörzsi képletek működése a kérgi központokkal szorosan összefügg. Az emberi agykéreghez, neocortexhez hasonló nincs a többi állatnál. Az viszont igaz, hogy az emberfaj nem állítható szembe az állatvilággal.

smirgli2009-10-24 14:4311. smirgli Válasz erre

@kalas: 10: "Az emberi agykéreghez, neocortexhez hasonló nincs a többi állatnál". Miért ne volna? A macskánál, patkánynál is van újkéreg, csak sokkal kisebb, mint az emberé.

kalas2009-10-24 15:0812. kalas Válasz erre

@smirgli: 11, Igazad van, a fogalmazásom pontatlan volt. Az emberi agykéreg működésének sajátosságát akartam kifejezni.

büyük2009-10-24 18:0013. büyük Válasz erre

A leírt jelenség alapján jobban értem, hogy hogyan vagyunk képesek ösztönösen reagálni hirtelen bekövetkező veszélyekre.

Mne2009-10-24 18:2814. Mne Válasz erre

@büyük: 13. Nekem azt juttatja eszembe, hogy a tudatalatti jelenségkör az ismertetett és más agytörzsi alakzatokhoz kötődik, ha nem is redukálható ezek működésére.

smirgli2009-10-24 19:0615. smirgli Válasz erre

@Mne: (14) A lelki jelenségek nagy része a központi idegrendszer fukcióihoz kapcsolódik, ha, mint írod "nem is redukálható ezek működésére". Az agyhalál azonban megszünteti ezeket a jelenségeket.

kalas2009-10-24 19:3216. kalas Válasz erre

@büyük 13: A hippokampuszban eltárolt memória villámgyors alkalmazása révén. Az állati értelem részben szintén így működik. Az emberi értelmet viszont átszövi az ész hálója.

kalas2009-10-24 19:3817. kalas Válasz erre

@Mne 14: "más agytörzsi alakzatokhoz" pl. érzelmi műveleteket irányító képletekhez. Ezek is megtalálhatók az állatvilágban. Egy kutyának intenzívebb és talán árnyaltabb érzelemvilága van, mint egy embernek.

kalas2009-10-24 19:4118. kalas Válasz erre

@smirgli 15: Mindez az állati lélekre is érvényes, ami előző kommentjeimből is következik.

smirgli2009-10-24 20:0819. smirgli Válasz erre

@kalas: 17,18. Kutyáról az etológus véleménye a perdöntő. (A nyugati gondolkodás sokáig tagadta az állati lelket, bár a Biblia egy helyen említi azt. Az emberi lelket halhatatlannak tekintették. A keletiek nagyjából mindkettőt annak vélik.) Itt most szakmáról van szó, nem vallásról. Az élettani és lélektani szakma fogalmai és kutatási tárgyai között nem szerepel a lélek halhatatlansága.

 

Hippokampusz. Magyar eredmények (frissítve) bejegyzés elolvasása

Magyar agykutatók világraszóló sikere. Frissítve

163 hozzászólás Írta kalas 8 hónapja

 

A dániai nemzetközi Agy Díjat a közelmúltban első alkalommal ítélték oda. Három magyarnak. Három jó barátnak, akiknek a pályája évtizedek óta összefonódott. Az újonnan alapított tudományos díj összege épp csak valamivel marad el a Nobel-díjétól. (NOL 03.14.)
 
Freund Tamás 52 éves akadémikus a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet igazgatója. Róla a hazai közönség már sok mindent tud. Buzsáki György és Somogyi Péter nevét kevesebb kívülálló ismeri. Ők külföldön kutatnak: Buzsáki New Jersey-ben, Somogyi meg Angliában, Oxfordban. Mindketten 61 évesek, és ahogy Freund Tamás is, az agy egy bizonyos területét, a hippocampust vizsgálják.
 
Ennek az érzelmeket is befolyásoló agyterületnek a vázlatos leírása rendelkezésre áll egy blogbejegyzésben, melynek az átvételébe a szerző beleegyezett: http://href.hu/x/fc0z 13.,16. hsz.
 
„ Italo: A lélek prózája

 

Az ember életének és kultúrájának tanulmányozása biológiai ismereteket is feltételez. A műveltség elmélete merít a tőle látszólag igen távol álló anatómia és élettan tudásköréből. Számára kiemelkedő fontossága van az agykutatásnak. Ennek az egyik, viszonylag egyszerűbb tárgyáról számolok be röviden.
 
Nem minden az agyféltekéktől (idegeiktől, rétegeiktől, barázdáltságuktól, stb.) függ. A kéregalatti agyi képletek és az emóciók között is kapcsolat van. Magától értetődik, hogy a lelki tevékenységek nem redukálhatók élettani folyamatokra.  Sõt, a pszichés történések az idegi ingerületeken és a hormonokon keresztül a testi funkciókat is befolyásolják. Most csak a fizikai mûködés aktív lelki hatásait veszem szemügyre ezen a kölcsönhatáson belül. Az alábbi agyi alkatrészek természetesen más testi  szervekkel is százezernyi idegkapcsolatban állnak (nemcsak a pszichével), de ezzel itt nem foglalkozhatom.

A hangulati hullámzás, az érzelmek erõssége és elõjele a mandula formájú amigdala hatása alatt áll. Ez a biológiai memóriaegység különösképpen arra emlékezik, hogy milyen helyzetek milyen negatív emóciókkal jártak együtt és az újabb élethelyzeteket ezzel az érzelmi információval veti össze. A racionális ítéletektõl független módon mûködik. Helye a halántéklebeny mélyén található. (6.sz.)



A következõ képen az agyi rendszer más részei láthatók.  Olasz feliratozású képet találtam róla   (lobulo=lebeny, frontal, parietal,temporal=homlok, oldalfali, ill.halántéki.)



Egyik eleme a képen lila színû. Olaszul corteza entorinal  („magyarul”: gyrus hippocampi) a kapus funkciót teljesíti. Csupán azokat a környezeti hatásokat engedi rá a rendszerre, amelyek újszerûek, fontosak, magatartási döntést igényelnek. A következõ láncszem az itt zöldre festett hippocampus. (Az alakilag hasonló csikóhal, tengeri csikó nevével jelölik.) Értelmi felismerési és összehasonlító funkciót teljesít. Eldönti, hogy az adott helyzet milyen magatartási választ igényel. Ez a központi idegrendszer minôsítési csomópontja, mely a magatartást az értelmi helyzetfelismerés alapján szabályozza.
 
A primitív emlősökben az agykéreg felszínének 30-40%-át is kiteszi, az emberben ez az arány már elenyésző. A hippokampusz szerkezete egyszerűbb a többi agykérgi régióénál. Nélkülözhetetlen szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában. Számos idegrendszeri megbetegedés, köztük az Alzheimer kór, elsőként a hippokampuszban okoz elváltozásokat.  A kór elleni küzdelemben a hippokampusz kutatásának kiemelkedő szerepe van.

Más nézõszögbõl szemlélve a rendszer ilyen képet mutat:



A hippocampus hidegen sorolja szét érzeteinket abból a szempontból, hogy hogyan kell rájuk válaszolni. Vele szemben az amigdala az emócionális hullámzást tartalmazza és érzelmi alapon ítéli meg a szituációkat. A veszélyérzet fõként itt lokalizálódik. Megbetegedése depressziót okoz.”
Eddig az újraközlés, vagyis az átvett poszt.
 
Magukról az új elismerést elnyert kutatókról (NOL 03.14., Palugyai István):
Somogyi Péter 1973-ban Oxfordba került, ahol megtapasztalhatta a kutatás szabadságát, azt a szellemet, amely a maximális kreativitást és a kutatáshoz elengedhetetlen kíváncsiságot hozta ki az arra alkalmasokból. Somogyi Péter később a Lenhossék Mihály, majd Szentágothai János nevével fémjelzett budapesti idegélettani iskolában dolgozott, amelynek hagyományait ma is folytatja. Fontosnak tartja, hogy egy egy szakterület elismert szakemberei ne lehessenek politikai hullámverések áldozatai.
 
Buzsáki György az orvosi egyetem első éve után a legendás pécsi professzor, a már akkor a hippocampusszal jelentős eredményeket elért Grastyán Endre élettan-laboratóriumába került. 1979-ben lehetősége nyílt egy hároméves észak-amerikai tanulmányútra.
Mindkét díjazott ugyanabban az évben, 1985-ben választott külföldi kutatóhelyet. Somogyi Pétert az az Orvosi Kutatási Tanács hívta meg Angliába. 1998-ban az Anatómiai Neurofarmakológiai Intézet élére nevezték ki. Ám azóta is fizetés nélküli tanácsadója az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének. 2000-ben a Royal Society – egyik legfiatalabbként – tagjai sorába emelte. 2004-től az MTA levelező tagja.
Buzsáki György egy évvel angolul beadott kandidátusi védése után távozott a már korábban megkóstolt szabad amerikai tudományos világba. Ehhez egy alapítványi pályázat segítette : a világ első Alzheimer-alapítványa, amelynek épp Buzsáki volt az első ösztöndíjasa. A magyar kutató eleinte San Diegóban dolgozott, ahonnan 1990-ben jött át New Jersey állam Rutgers Egyetemére, ahol a Molekuláris és Viselkedés-idegtudományi Központ professzora.
 
Freund Tamással közösen díjazott tevékenységük lényegét mindketten abban látják, hogy új irányt és szemléletet adtak az agykutatásnak. Somogyi Péter ezt egy város működésének megértéséhez hasonlítja. Mi az „agyi városban” szeretnénk megérteni az egyes városlakók, esetünkben az idegsejtek beszélgetését, mondja.
Somogyiék ezt próbálják felvázolni a hippocampusban. Hogy miért itt? Mert ez a halántéklebeny középvonalában található, mélyebben fekvő agyterület vesz részt a tudatunkban megjelenő emléknyomok lefektetésében-előhívásában. Másrészt, mióta kiderült, hogy az Alzheimer-kórnak is ez a régió az első elszenvedője, az oxfordi professzor szerint tíz- és tízezer kutató dolgozik hippocampusszal a világban. Buzsáki György meg az agy „könyvtárosának” vagy mai szóval „keresőmotorjának” nevezi a hippocampust, aminek segítségével rövid idő alatt összegyűjthetők a tárolt információk.
A Rutgers Egyetemen nemzetközi csapat dolgozik ezen. A fiatalok az amerikai módi szerint 2-3 évenként cserélődnek, ami a professzor szerint a siker egyik záloga. Mint mondja, a tudomány minősége egyenesen arányos az illető országban folyó kutatás nemzetközi jellegével. Most két helyre is hívják 40- 60 fős kutatócsoportok vezetőjének.
 
Somogyi Péter is addig akar a pályán maradni, amíg még képes önálló megfigyelésre. Még mindennap végez kísérleti megfigyeléseket. Tanítványai ma szerte a világban elismert professzorok, közülük az idehaza kutatók jórészt nem magyarországi pénzekből végzik munkájukat. Somogyi Péternek köszönhető például, hogy az orvosi kutatások támogatásáról ismert Wellcome Trust Magyarországon 15 vezető orvosbiológus teljes kutatását pénzeli fizetésestül, alkalmazottastul és műszerestül. Az eredetiség, a jövőt segítő kutatás támogatása előbb-utóbb bőségesen kamatozik.
 
Kiegészítés. Újabb kísérlet az amigdala és a depresszió összefüggéséről:
 
 
 
 

 

Magyar agykutatók világraszóló sikere. Frissítve bejegyzés elolvasása

Szókratész egyik tanítása

6 hozzászólás Írta kalas 10 hónapja
A politikai karrierhez már az antik demokráciában is szónoki képességekkel kellett rendelkezni. A szofisták retorikai módszerei mások meggyőzésére akkor is lehetőséget nyújtottak, ha egyáltalán nem volt igazuk.
 
A szónoklattant Protagorász, Gorgiász és társaik szavak hajlítgatásán alapuló vitatkozási eljárássá züllesztették. Számukra csak a verbális győzelem volt fontos, aminek elérésére minden eszközt megengedhetőnek tartottak.
Velük szemben Szókratész a fogalmak tisztaságához ragaszkodott. Adott fogalomnak azonos jelentése van. Határozd meg pontosan, hogy mi az, amiről beszélsz. Ha ezt a szót más értelemben használod, az már egy másik fogalom lesz. Az erkölcs pedig kizárja a partnert minden áron, például váltakozó értelmű szóhasználattal legyőzni törekvő módszereket.
 
Szókratész bölcselete és a szofista szemlélet egyéb különbségeiről külön lehetne megemlékezni.
Szókratész egyik tanítása bejegyzés elolvasása

Lerakjuk a NINCS alapjait

14 hozzászólás Írta kalas 11 hónapja
„A választópolgárok a húszéves átmeneti korszak végét akarták, felhatalmazták a képviselőket egy új, végleges rendszer alapjainak lerakására.” (Orbán Viktor ünnepi beszédéből. MN 2011.03.16.)
 
Nem írok a mondat első feléről és a beszéd többi témájáról. Arról sem, hogy ez a felhatalmazás igaz-e. Léteznek-e egyáltalán valóságosan az ilyen felhatalmazást adó választópolgárok?
 
Nyelvtanilag ebben a mondatban biztosan léteznek, mert alanyként vannak megnevezve. Ehhez a grammatikai személyhez lesz egy pár szavam. Tudomására hozom, hogy végleges rendszer nem volt, nincs és nem lesz.
 
Grammatikai alanyunk elképesztő történelmi tudatlanságot árul el a mondat állítmányát, a felhatalmazást megcselekedve. Az alapfokú társadalmi ismeretek teljes hiánya, a zéró szakértelem azonban nem erkölcsi makula és önmagában nem is feltétlenül káros.
 
A tudatlanság valóságos cselekvő alany esetében is olyankor válik önsorsrontóvá, ha fogalma sincs arról, hogy mit ír alá egy szerződésben. Megint más a helyzet akkor, ha csak állítják, hogy ezt írta alá.
Lerakjuk a NINCS alapjait bejegyzés elolvasása

Kiemelkedő felfedezés: lehet más bolygókon másfajta élet

40 hozzászólás Írta kalas 1 éve

 

Itt, a Földön találtak rá az ismerttől elvileg különböző életre.
A felfedezés teljességgel átalakíthatja eddig alkotott fogalmainkat, és felveti annak lehetőségét, hogy a világűrben a Földtől eltérő felépítésű bolygókon is elképzelhető az élet kialakulása.
 
Hat elem nélkülözhetetlen az élet eddig ismert formájában: foszfor, szén, nitrogén, oxigén, hidrogén, kén. Tanultuk, hogy ezekből a „biogén” elemekből jönnek létre az aminosavak, a fehérjegyártás alapanyagai. Megjegyzem, hogy az első háromból épül fel a két nukleinsav (DNS, RNS), vagyis a sejt informatikai rendszere is, amelyről a legutóbb már beszámoltam. http://kalasblog.blogter.hu/440631/elo_szamitogep_updated
 
Átfogóbb tárgyként szemlélve, az élet egy szerveződési rendszer, amelynek alrendszerei egymáshoz kapcsolódnak. Hogy milyen konkrét anyagok töltik fel a rendszert, az ehhez képest másodlagos kérdés. Az aminosavakhoz hasonló, de részleteiben más készlet is alkalmas volna az élőlények fehérjéinek felépítéséhez. Ez: elmélet és a kutatók most éppen azt akarták feltárni, hogy gyakorlatilag az élet vajon más anyagokkal is működhet-e.
 
A tudósok vizsgálataik során az arzénre összpontosítottak, mert az kémiailag nagyon hasonlít az iménti felsorolásomban első helyen említett foszforra. Éppen ez a hasonlóság az oka annak is, hogy az arzén a legtöbb életforma számára rendkívül mérgező: az anyagcsere-rendszer nem tudja megkülönbözteti a két elemet. Ha a foszfor helyére arzén kerül, leállnak a központi biokémiai folyamatok.
 
És most éppen ezen a nyomon elindulva sikerült egy eddig ismeretlen létformát találni!
 
Arzénból táplálkozó baktériumot azonosítottak a kaliforniai Mono sós tó üledékes rétegében a NASA amerikai kutatói, akik szerint a baktérium a foszfor helyett építi be többek között fehérjesejtjeibe, valamint örökítőanyagába a mérgező nehézfémet. href.hu/x/dvyo  A Science-ben közölt tanulmányuk szerint első alkalommal nyert bizonyosságot, hogy minden ismert földi élet egyik alapvető építőkövét egy másik elem helyettesítheti.  Ha a Földön ilyen váratlan dolog létezhet, a földön kívüli élet kutatásban is új távlatok nyílnak.
 
A kutatók laboratóriumi körülmények között tenyésztettek a Mono-tó üledékéből származó magas arzéntartalmú baktériumot. A kísérlet során a fejlődési szakaszban fokozatosan növelték az arzénkoncentrációt, foszforhoz viszont nem juttatták a táptalajt. A végén olyan baktériumféle maradt, amely ilyen körülmények között is élni tudott, sőt növekedni is képes volt. Az asztrobiológiai intézet csapata azt is bizonyítani tudta, hogy a baktérium anyagcseréje során valóban felhasználja az arzént, és ezzel helyettesíti a hiányzó foszfort.
 
Természetesen felvetődik az is, hogy a többi elsődleges biogén elem is cserélhető. Akár a szén is, például szilíciumra. „C” helyett Si, P helyett As, stb. A víz sem abszolút szükséges ebben a kutatói modellben, más folyadék is helyettesítheti. Ennélfogva nemcsak a Földhöz hasonló bolygókon kell keresni az élet nyomait.

 

 

Kiemelkedő felfedezés: lehet más bolygókon másfajta élet bejegyzés elolvasása

A gén kifejeződése

9 hozzászólás Írta kalas 1 éve

 

A gén kifejeződésének folyamata a biokémiai anyagok sorrendjében tárolt információt másolja, lefordítja és felhasználja az élő organizmus újjászülésére és tulajdonságainak továbbörökítésére. Ezt a folyamatot módosítják és szabályozzák a dns lánc egy-egy tagjához, vagy a láncot 146 bázispáronként körülvevő fehérje”gyöngysorhoz”(hisztongyűrűhöz) hozzákötődő egyéb (foszfor, metil, acil, stb. tartalmú) anyagok, melyek befolyásolják a génkifejezés sebességét és intenzitását, vagy le is állíthatják azt. Többnyire ezek a módosítók jelentik azokat a genetikai jelzőket (markereket), melyekből a leszármazási vonalakat meg lehet állapítani.

 
A génkifejezés fő közvetítője a ribonukleinsav. Három  típusa van: riboszóma RNS (rRNS), messenger (hírvivő, mRNS) és transzfer (szállító, tRNS). A mellékelt ábrán az RNS helyett az angol kifejezésnek megfelelő RNA látható.
 
A riboszóma konyhája:
 
 
A riboszómákban történik a fehérjék bioszintézise. Ehhez első lépésként a kromoszómák DNS tagjainak sorrendjében tárolódó genetikai információ  némi változtatással lemásolódik hírvivő (messenger) mRNS-sé. Ebben az átiratban a dns timin építőköve helyett az RNS-ben uracil szerepel. A második lépésben a riboszóma kisebbik alegysége kapcsolódik (a képen 9 óra irányából érkező) hírvivő mRNS-hez és maga után vonja a nagyobbik alegység kapcsolódását. A hírvivők juttatják el a szintetizálandó fehérjék három betűs kodonjait, tervrajzait a riboszómákhoz. A kodon-séma a legutóbbi posztomban látható. A harmadik lépés a riboszómán történik, amelynek gépezete a kodonokat lefordítva állítja elő a fehérjéket a megfelelő antikodonnal jelölt szállító tRNS által (a képen 10 óra irányából) hozott aminosavakból. Ez a részlet a peptídszintézis példáján az alábbi képen látható.
 
 
A riboszómának három RNS kötődési helye van, melyeket az első kép tüntet fel: az A site-hoz az aminosavakat szállító tRNS, a P site-hoz a peptidszállító kapcsolódik, Az E-site fogadja a terhétől megszabadult tRNS-t, mielőtt az elhagyja a sejtet.
 
Az újonnan szintetizált fehérje pedig sima felületű hártyával körülvéve szállítódik a sejtfelszín felé, majd (az első képen 12 óra irányában) a legutóbb már említett ún. Golgi-készülék közreműködésével ürül ki a sejtből a vezikulumokon keresztül.

 

 

A gén kifejeződése bejegyzés elolvasása

Élő számítógép (updated)

33 hozzászólás Írta kalas 1 éve

 Minden testi sejtünk maga is rendkívül összetett organizmus, melynek funkciója a biokémiai formában tárolt információ másolása, lefordítása és felhasználása  szöveteink és szerveink építésére, a tulajdonságok átörökítésére. Élő számítógépként működik.

 
Az alábbi ábra feltünteti ezt a kémiai hardvert, vagyis az átöröklésben is szerepet játszó sejtalkotókat: riboszómák, mitokondrium, sejtközpont, sejtmag, kromoszómák. Történeti okokból az utóbbiakkal kezdem.
 
Kromoszómák. Az öröklődésben teljesen egyformán vesznek részt a két szülő ivarsejtjei, melyek a nemzésben egyesülnek kromoszómapárokká. (Nukleinsav – DNS - tartalmukról alább lesz szó.) Ha egy meghatározott tulajdonságra vonatkozóan mindkét szülő ugyanannak a változatnak örökítőanyagát hordozza, akkor az utód a szóban forgó tulajdonságra azonos örökítőanyaggal rendelkezik, vagyis „homozigóta”. Ha az ivarsejtek kromoszómái egy vagy több tulajdonságra különböző örökítőanyagot hordoznak az utód heterozigóta lesz. Csak itt játszik szerepet az, hogy az illető gén átörökítése domináns, vagy recesszív (háttéri). Itt a domináns gén jut érvényre az öröklődésben, de valamelyik következő kereszteződésben az addig recesszív gén válhat dominánssá. Ez kifejezetten génjelenség. Egy embernek, populációnak, törzsnek, vagy nemzetnek nincs általános, és végleges domináns vagy recesszív apai, vagy anyai átöröklési jellegzetessége.
 
Kénytelen leszek a mellékelt ábra néhány szakkifejezését használni. Minden cito kezdetű szó a sejtre vonatkozik. A citológia: sejttan. A sejtet a citoplazma tölti ki, belső része az endoplazma. Számos elkülönült részleg vesz részt a technológiai folyamatban. Egyik fajtájuk a retikulum, afféle membránhalmaz. Hártyával határolt üregecskék, csövecskék rendszere. A hártyák fontos szerepe az elkülönítés, mivel a sejt számos pirinyó vegykonyhájában más és más környezetre, például eltérő savasságra van szükség. Állati sejt:
 
 
A képen is feltüntetett legcsúnyább szakkifejezés az „endoplazmatikus retikulum”: a sejt citoplazmájában található lapított cső alakú membránokból álló rendszer. Ha sima felszínű: anyagok tárolásában vesz részt. Ha pedig a felszínén a Nobel díjas felfedezőről Palade féle szemcséknek nevezett riboszómák vannak, akkor a fehérjék előállítását végzi. A citoplazmában szabadon is találhatók riboszóma szemcsék. RNS-t tartalmaznak.
 
Az RNS az egyik nukleinsav és az imént említett riboszóma RNS (rRNS) mellett még két fő típusa van: messenger (hírvivő, mRNS) és transzfer (szállító, tRNS).
 
Mitokondrium: a sejt energiatermelését és anyagcsere folyamatait végzi. A mitokondrium 0,5%-a nukleinsavat (DNS) tartalmaz. Ennek következtében a sejttől függetlenül képes osztódni a sejten belül. DNS jellegei anyai ágon öröklődnek.
 
A sejtközpont (citocentrum) is saját DNS-el, és RNS-el rendelkezik. DNS tartalma által képes a sejttől függetlenül osztódni, tehát szintén autoreproduktív sejtszervecske. Szerepe van a sejt osztódásának irányításában, és a sejt mozgatásában.
 
Sejtmag (nukleusz) fő funkciója: szabályozza a sejt élettevékenységeit (anyagcsere, növekedés, szaporodás). DNS tartalmánál fogva magába foglalja a fehérje szintézis összes információját.
 
Alkotórészei:
-maghártya: zsiros-fehérjés membrán, rajta pórusok találhatók, ezért félig áteresztő (szemipermeábilis) hártya. A maghártyán keresztül állandó az anyagkicserélődés a sejtmag és a citoplazma között.
 
-sejtmagvacska (nukleolusz) száma a sejt anyagcseréjétől függ. Intenzív anyagcsere esetén több van. Nemcsak a
magvacskák száma, hanem a mérete is nagyobb. RNS raktár, és fehérje szintetizáló hely.
 
-kromatin (festődő) állomány: szemcsés szerkezetű állomány. E kromatin szemcsék tartalmazzák a sejt DNS állományának nagyobb részét, ezen kívül fehérjét. Nyugvó (nem osztódó) sejtben a DNS kromatin szemcsék formájában található, még nincs kettős spirálba rendeződve. A sejt többnyire nyugvó formában él. Osztódó sejtekben a DNS a kromatin szemcsékből kialakult kromoszómákban van. (A környező magnedv nem festődő, akromatin.)
 
A lizoszóma és a peroxiszóma a káros anyagok mgsemmisítését végzi.

A sejtmagban található kromoszómákban van a nukleáris DNS. A dns kisebb része a fentiek értelmében a sejtmagon kívül, többek között a sejt már említett létfontosságú energiakazánjában, a mitokondriumban található, ez a mtDNS (mitokondriális dns). A dns kettős spiráljának 4 féle tagja szigorúan meghatározott, tartós sorrendben követi egymást. A tagokat, vagyis a négy nukleotidát (A,C,G,T) betűkkel jelölik. Már egyszer említettem őket:   href.hu/x/dkl1
 
Az emberi dns mintegy 1.6 millió betűből áll, ebből 16500 van a mtDNS-ben . Teljes hossza mintegy 2 méter lenne, de néhány mikrométerre van összecsomagolva.
 
Az újonnan szintetizált fehérje sima felületű hártyával körülvéve szállítódik a sejtfelszín felé, majd egy másik sejtalkotó, az ún. Golgi-készülék közreműködésével ürül ki a sejtből a vezikulumokon keresztül. Minden anyagdózis biokémiai sorrendje egyben jelet képez, amely megszabja a rendeltetési helyét, irányát, ahová a jelfogókkal ellátott szervecskék továbbítják.
 
Kiegészítés :
 
A DNS betűk átírása RNS-be. A T betűt U betű váltja fel:timin helyett uracil. Az RNS séma 3-3 betűből álló "kodonjai" vezérlik a fehérjeszintézist.
 


 

Élő számítógép (updated) bejegyzés elolvasása

A hősköltemény technikája

24 hozzászólás Írta kalas 1 éve

Most a tizediknél tartunk.

Kérdésekre szívesen válaszolok.

Gyönyörű eseményt izgulunk végig.

Bányászok!

továbbra is:

Szerencse fel!

 

A hősköltemény technikája bejegyzés elolvasása

Kémiai Nobel díj a gyógyszergyártás fejlesztéséért

13 hozzászólás Írta kalas 1 éve

A 2010-es kémiai Nobel-díjat Richard F. Heck (University of Delaware, USA), Ei-ichi Negishi (Purdue University, USA) és Akira Suzuki (Hokkaido University, Japán) kapták a palládiumatomok által katalizált szerves kémiai reakciók területén elért eredményeikért. Az általuk kifejlesztett eljárások például új gyógyszerek fejlesztésében nélkülözhetetlenek.

A három kutató mindegyike olyan eljárásokat dolgozott ki, amelyek lehetővé teszik igen összetett szerkezetű szerves molekulák felépítését. Mindhárom eljárás lényege az úgynevezett palládium-katalizált keresztkapcsolás. Ez azt jelenti, hogy palládiumatomot alkalmaznak szerves molekulák összekapcsolására, nagyobb és bonyolultabb szerves molekulák létrehozására.

Kémiai Nobel díj a gyógyszergyártás fejlesztéséért bejegyzés elolvasása

Nobel díj a villámgyors váltásért 0 és 1 között

26 hozzászólás Írta kalas 1 éve
Az idei fizikai Nobel- díjat két orosz születésű, a Manchesteri Egyetemen kutató fizikus, Andre Geim (1958!) és Konstantin Novoselov (1974) kapta „a kétdimenziós grafénnel kapcsolatos áttörést hozó kísérleteikért.”
A szén grafén nevű formája egészen új kutatási irány tárgya a tudományban.
 
A grafén a legvékonyabb és legerősebb anyag. Egyetlen atom vastagságú, tökéletes szerkezetű szénlap, ami rengeteg lehetőséget rejt magában. A graféntranzisztorokat sokkal jobban lehet miniatürizálni a szilíciumnál, az anyag sajátossága, hogy gyorsabban tud a vezető és szigetelő állapot között váltani, kisebb benne az elektronok szivárgása, és kisebb az elektromos ellenállása ezért kevésbé melegszik.
 
A nanotechnológia újabb távlatai nyíltak meg.

 
 
Nobel díj a villámgyors váltásért 0 és 1 között bejegyzés elolvasása

Nobel díj a lombikbébiért

7 hozzászólás Írta kalas 1 éve
A legújabb díjazott a 85 éves brit Robert Geoffrey Edwards. A legmagasabb orvostudományi elismeréssel 10 millió svéd koronát (mintegy 300 millió forintot) is kap.
 
1968-ban Edwards és a néhai Patrick Steptoe módszereket dolgozott ki arra, miként lehet a testen kívül megtermékenyíteni a petesejtet. A Cambridge-i Egyetemen tevékenykedve 1972-ben kezdtek el embriókat visszaültetni terméketlen anyák méhébe.
1977-ben új eljárást próbáltak ki, amelyben a pontos időzítésre alapozták a módszert. A következő évben, július 25-én megszületett Louise Brown, az első lombikbébi.
 
Edwards és Steptoe 1980-ban Cambridge-ben megalapította az első termékenységi klinikát. Hamarosan lombikbabák ezrei születtek Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és a világ számos országában.
 
Az első lombikbébi 1978-as megszületése óta az Edwards és Steptoe által kidolgozott technikáknak köszönhetően mintegy négymillió gyerek született világszerte. Az egyházak, a kormányok és a média egyes képviselőinek ellenzése, valamint a tudományos életbeli kollégák kezdeti szkepticizmusa dacára.
 
A szóban forgó rendellenességtől a családok mintegy tíz százaléka szenved.
Nobel díj a lombikbébiért bejegyzés elolvasása

Fontos! Kutatók éjszakája holnap! (frissítve)

10 hozzászólás Írta kalas 1 éve

 

Néhány vidéki program és a központi attrakciók
DEBRECEN
Ne szívd, kend a bőrödre!
Debreceni Egyetem
Növényi eredetű anyagok – kenderszármazékok, csípős paprika, oregano – orvosi felhasználásának legújabb eredményei.
DUNAÚJVÁROS
Számítástechnika az elektronika megjelenése előtt
Dunaújvárosi Főiskola
A magyarországi számítástechnika története jóval az elektronikus számítógépek megjelenése előtt kezdődött.
GÖDÖLLŐ
Botanikusszemmel Kelet-Pitagorasztól a Google-ig
Szent István Egyetem
Az informatika mint gazdasági és társadalmi jelenség bemutatása a kezdetektől napjainkig.
MOSONMAGYARÓVÁR
Látványos konyhai kísérletek: varázslat a színekkel
Konyhai alapanyagok és eszközök felhasználásával kivitelezhető és akár otthon is végrehajtható látványos kísérletek kalauzolnak a színek varázslatos világába. Miért barnul meg a banán a hűtőszekrényben és halványul el a tea pár csepp citromlé hatására? Hogyan használhatók gyümölcslevek a savasság/lúgosság mérésére?
SZÁZHALOMBATTA
Életre keltett őskor
„Matrica” Múzeum és Régészeti Park
2440 Százhalombatta
Séta egy régésszel a megelevenített bronzkori és vaskori falvakban.
 

Frissítés

A Kutatók Éjszakája központi helyszíne 2010-ben is a Millenáris, ahová a szervezők hihetetlen mennyiségű különleges programot hoznak. Aki egyszerre szeretne előadásokat hallgatni, és érdekes játékokat kipróbálni, aki kíváncsi a tudományos kiállítókra, de mellette interaktivitásra is vágyik, mindezt megtalálja a Millenárison.

Ízelítő a programokból (kivonat)

A Galériaszínpad különös hangulatú, tudományosan borzongató előadásokkal vár. Kukkants be a "Kutatók a Neten" találkozóra is, ahol az izgalmas tudományos blogok szerkesztői kilépnek a virtuális világból, hogy személyesen mutassák be munkájukat az érdeklődőknek. Az ÉlményMűhely Mozgalom e kreatív, tudományos éjszaka keretében játszani, felfedezni hívja az iskolásokat, szüleiket, tanáraikat és minden érdeklődőt.

A Kutatók Éjszakája központi programján találkozhatsz a Magyar Csillagászati Egyesület kutatóival. A csillagászok segítségével délután nézz napfoltokat, este pedig a Holdat, a Jupitert és az őszi égbolt kettőscsillagait!

Ha a szabad ég alól fedett térbe vágysz, menj a B csarnokba! Az ott felállított green-boxban bárki kipróbálhatja magát műsorvezetőként, időjárás jelentőként televíziós kollegák segítségével, vagy futballistaként, de a holdjáró szimulátort is beindítjuk!

A Kitchen Budapestben fiatal kutatók, mérnökök és művészek közösen gondolkodnak és alkotnak. A Millenárisra izgalmas előadásuk mellett az Animata fordított árnyszínházat, a netpittypangot és az opera loopert hozzák el. Komponáljunk zenét, fújjunk fényt!

Bemutatkozik a NanoTudomány Nemzetközi Közössége is, több mint 50 ország 3300 kutatójának, diákjának és ipari szakemberének virtuális hálózata.

A nagyszínpadon már délután háromtól egymást követik az előadások, ahol egy biztos: nem az unalomba fogunk belefáradni! A kockázatkeresés játékélményét kutatja vetélkedővel és értékes nyereményekkel egybekötve Pálfy László matematikus, játékfejlesztő. Hányszor valószínűbb a telitalálat elérése a kenóban mint az ötös lottóban? Inspiráló gondolatokat hallgathatunk a női és férfi versengésről, és megtudhatjuk, hogyan függnek össze az agyhullámok és a kreativitás. Ballonszondák a bolygókutatásban, a meteorológiában, térinformatikában – legalább olyan érdekes téma, mint a jövő hadviselése, ahol a számítógépek, hackerek, információs harcosok mellett a hagyományos hadszíntéren megjelennek a robotok.

A záróprogram egyedülálló, érdemes maradni! Feltárul a RitmikaAritmetika műhely, mely közös dobolás során a dobolás mágikus erejét kutatja! Az előadás különleges vizuális háttérrel zajlik majd, a VJ a Medence csoportból Bodóczky Tóni. A közönség 3D szemüvegekben követheti a dobosok kezeit és a ritmust sztereóban kivetítve. Nem tudod elképzelni, míg nem éled át!

 



 

Fontos! Kutatók éjszakája holnap! (frissítve) bejegyzés elolvasása

Nevet a banda

76 hozzászólás Írta kalas 1 éve

"Az 1936. évi sztalini-buharini Alkotmány az 1989.es apró módosításokkal ma is érvényben van, a szovjet szuronyok árnyékában született ideiglenes fércmű napjainkig egy szűk, bűnszervezetbe tömörült érdekcsoport rablóhadjáratának szolgálatában élt, és állt.
Nem a tartalma miatt rossz, -ami benne foglaltatik, akár modernnek is mondható..."

Folytatás: "- ami kimaradt belőle, az egy bűncselekmény..." Majd ezután a kimaradtak felsorolása következik.

Eléggé röhejes, hogy a helyi humor rovat szerint abban a dokumentumban csak apró módosítások történtek. Még sokkal, de sokkal röhejesebb, hogy a rendszerváltás egész folyamata a lényegében sztalini-buharini fércmű keretei között zajlott. A legnagyobb kacajt az váltja ki, hogy az utóbbi nem a tartalma miatt rossz...Az utóbbi akár modernnek is nevezhető...

A szerző szerint tehát annak az idegen érdekeket megjelenítő, nemzetellenes papírnak a tartalmával nincs baj, csak azzal, ami kimaradt belőle.  Ugyanez az álnemzeti komédiás másutt  bírót játszik a maga szájaskodó kortes stílusában: " szivükben antimagyarok. Patkányok. Soroljam? Halas és bandája." - Hírlik, hogy az a banda sokkal szellemesebbnek tartja a másik vicclapot. Ha nevetni lesz kedve, akkor már nem a gárdisták helyi szórólapját fogja olvasni, hanem a kutyapárt közleményeit.


 

Nevet a banda bejegyzés elolvasása

Hivatali packázások egy tudóssal. Kordos lemondása

22 hozzászólás Írta kalas 1 éve

Az állami földtani intézet (MÁFI) önállóságát veszélyeztető hivatali átrendezés, illetve az intézet jövőjével kapcsolatos koncepcionális különbségek miatt lemondott Kordos László geológus-őslénykutató, az intézet igazgatója. A világhírű tudós kutatásait a Blogtéren négy alkalommal is méltattam. Köztük a szenzációs újabb rudabányai leleteket. A kutató az év ismeretterjesztő tudósa lett.

 
Az intézet közvetlenül a kormány alá tartozik, azaz nem kapcsolódik egyetemekhez, és az MTA hoz. Olyan földtani kutatásokat végez, amelyekre valamilyen állami intézménynek, a magyar gazdaság egészének vagy a magyar tudománynak szüksége van.
 
Az intézet az eddigi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnál optimális helyen volt, a költségvetési törvényben pedig önálló címként szerepelt. A kormányváltás után viszont a KVM megszűnt, a költségvetési törvény módosítása miatt a bányászati hivatal lett önálló költségvetési cím és a MÁFI csak alcím. A MÁFI-t beolvasztják ebbe a hivatalba.
 
Nem értek egyet azzal a folyamattal, aminek nyomán egy háttérhivatal háttérintézményévé válik az intézet – hangsúlyozta Kordos László.
*
Végrehajtókat, hivatalnokokat, zsoldosokat lehet váltogatni pártkötődésüknek megfelelően. Szakemberek tömeges lecserélése már nagyobb károkat okozhat. Kiemelkedő tudósok munkájának ellehetetlenítése bármely rezsim öntemetésének kezdetét jelenti.

 

Hivatali packázások egy tudóssal. Kordos lemondása bejegyzés elolvasása
Előző oldal Következő oldal